A-vitamin1 - zsírban oldódó vitamin. Leggazdagabb forrásai közé tartozik a máj, a halolaj, a sárgarépa, a spenót, a kelkáposzta, a káposzta, a dinnye, a sütőtök, a sárgabarack és a tojássárgája. Az A-vitamin támogatja a szem megfelelő működését és az immunrendszert, valamint segít fenntartani a nyálkahártyák és a bőr egészségét.
B1-vitamin2 - vízben oldódó vitamin, amelyhez folyamatosan a táplálékból juthat hozzá (az emberi szervezetben nem raktározódik el és a készletei csak 4-10 napig tartanak). Leggazdagabb forrásai közé tartozik az élesztő, a diófélék, a méz, a hús és a teljes kiőrlésű gabonafélék. Elengedhetetlen a normál energiaanyagcseréhez, valamint a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
B2-vitamin3 - vízben oldódó vitamin, amelyet nem tárol az emberi szervezet. A legtöbb növényevő állattól eltérően az ember nem képes szintetizálni ezt a vitamint, ezért a táplálékból kell beszereznie. A B2-vitamin leggazdagabb forrásai közé tartozik az élesztő, a máj, a vese, valamint a tej, a túró, a tojás, a sertéshús, a marhahús, a kakaó és a diófélék. Az emberi szervezetnek nagyobb mennyiségű B2-vitaminra van szüksége a növekedés és a pubertás idején, valamint a fokozott fizikai megterhelés, a fáradtság, a regenerálódás és az általános kimerültség időszakaiban. A B2-vitamin elengedhetetlen a szénhidrát-, zsír- és aminosav-anyagcsere, valamint az alapvető sejtanyagcsere megfelelő működéséhez. Befolyásolja az energiatermelés és -átalakítás folyamatát a szervezetben. Hozzájárul a bőr és a nyálkahártya egészségének megőrzéséhez, támogatja a látást, a vörösvérsejtek termelődését és az idegrendszer megfelelő működését, valamint csökkenti a fáradtság- és a kimerültségérzetet. Emellett segít megvédeni a sejteket az oxidatív stresszel szemben.
A B3-vitamin4 - gyakran niacin, nikotinamid vagy PP-vitamin néven is említik - vízben oldódó vitamin, amelyet nem raktároz el az emberi szervezet, illetve szintézise a szervezetben korlátozott (a test például triptofánból tudja előállítani), ezért a táplálékkal kell bevinni. A B3-vitamin gazdag forrásai közé tartozik a sörélesztő, a máj, a tonhal, a sovány húsok, a napraforgómag, a bab és a borsó, de jelentős mennyiségben megtalálható a tejben, a tojásban és a sárgarépában is. A B3-vitamin az energiaanyagcserében részt vevő koenzimek fontos összetevője. Elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez és a normális pszichológiai aktivitáshoz, a bőr és a nyálkahártyák egészségének fenntartásához, valamint segít a fáradtság- és a kimerültségérzet leküzdésében. A B3-vitamin-szükséglet megnő a nagyobb fizikai megterheléssel, a dohányzással, idős korban, valamint váradósság és szoptatás idején.
B5-vitamin5 - vízben oldódó vitamin, amely minden testszövetben jelen van. Nagyobb koncentrációban különösen a húsokban és belsőségekben, a hüvelyesekben és a teljes kiőrlésű kenyérben található meg. A szénhidrátok és zsírok anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen koenzim-A egyik alkotóeleme. Támogatja a szellemi teljesítményt és segít a fáradtság- és a kimerültségérzet leküzdésében.
B6-vitamin6 - vízben oldódó vitamin, amely elsősorban az élesztőben, a májban, a halban, a baromfiban és a tojásban található meg. Jelen van továbbá a burgonyában, a barna rizsben, a diófélékben, a szójában, a hüvelyesekben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és a leveles zöldségekben. A B6-vitamin nélkülözhetetlen a normál energiaanyagcseréhez, az idegrendszer megfelelő működéséhez, a fáradtságérzet csökkentéséhez, valamint a vörösvértest-termelődés és az immunitás támogatásához. Hozzájárul a normális pszichológiai működéshez és segít szabályozni a hormonális aktivitást.
B9-vitamin (folsav)7 - a B-vitaminok csoportjába tartozik. Leggazdagabb forrásai a leveles zöldségek, de megtalálható a májban, a sovány húsokban és az élesztőben is. A folsav akár 95%-a is megsemmisülhet a főzéssel, ezért ideális a leveles zöldségeket nyers állapotban fogyasztani. A folsavhiány a közép-európai lakosság nagy részénél gyakori, ezért fontos a megfelelően kiegyensúlyozott étrend fenntartása, illetve szükség esetén a folsav pótlása. A folsav hozzájárul a normális pszichológiai működéshez, és jelentős szerepet játszik a vérképzésben. Elengedhetetlen a sejtosztódás folyamatában, amely elengedhetetlen a megfelelő növekedéshez és a magzati fejlődéshez, ezért a terhesség idején ajánlott a fokozott folsavbevitel. Támogatja továbbá az immunrendszer normális működését, és segít csökkenteni a fáradtság- és a kimerültségérzetet.
B12-vitamin8 - vízben oldódó vitamin, amelyet az ember nem képes saját maga előállítani, ezért a táplálékkal kell bevinnie. Elsődleges forrásai a hús, a tej, a tojás és a sajt. Nem ismert kellően gazdag növényi forrása, ami azt jelenti, hogy a vegetáriánusok, és különösen a vegánok jelentős veszélynek vannak kitéve a B12-vitamin hiányának szempontjából. A B12-vitamin elengedhetetlenül fontos a vérképzéshez, az immunitáshoz, a sejtosztódáshoz és a fáradtsággal szembeni ellenálláshoz. Elengedhetetlen továbbá az idegrendszer megfelelő működéséhez és a mentális jóléthez is.
C-vitamin9 - az élethez és az egészséghez elengedhetetlen, mivel számos funkciót lát el az emberi szervezetben - antioxidatív tulajdonságokkal rendelkezik (védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben), támogatja az idegrendszert és az immunitást, valamint csökkenti a fáradtság- és a kimerültségérzetet. A C-vitamin fontos az aminosavak és a kollagén szintéziséhez, mely utóbbi a kötőszövetek alkotórésze. Segíti a vas felszívódását, a csontok, a fogak és a porcok fejlődését, valamint támogatja a fehérvérsejtek fejlődését és termelődését. A legtöbb állattól eltérően az ember nem képes a C-vitamint előállítani, ezért azt a táplálékkal kell bevinnie. A leggazdagabb C-vitamin-források közé tartozik a csipkebogyó, a fekete ribizli, a kivi, a brokkoli, a piros ribizli, a papaya, a narancs, a citrom és a karfiol. A C-vitamin nagyon érzékeny a hőre, és hatóanyagának több mint fele elvész főzés közben, ezért a zöldségeket és gyümölcsöket nyers állapotban ajánlott fogyasztani.
D-vitamin10 - egy zsírban oldódó vitamin, amely napfény hatására termelődik a bőrben. A gombában, a kakaóban, az élesztőben, a paradicsomban, a halolajban, a tejben, a májban és a tojássárgájában is megtalálható. A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódás folyamatában, és részt vesz a kalcium és a foszfor a belekből történő felszívódásában. Jelentős hatással van a kalcium és a foszfor felszívódására és hasznosulására, támogatja a csontok és a fogak egészségét. Emellett pozitívan befolyásolja az immunrendszert és az izomműködést.
E-vitamin11 - zsírban oldódó vitamin, amely fontos antioxidánsként szolgál, védi a sejteket az oxidatív stresszel szemben, ezáltal lassítva az öregedési folyamatot. Leggazdagabb forrásai közé tartozik a vaj, a tej, az emlősök húsa, a búzacsíraolaj, a földimogyoró, a szójabab és a saláta.
K-vitamin12 - zsírban oldódó vitamin, amely elengedhetetlen az egészséges csontok fenntartásához (befolyásolja a kalcium felhasználását a szervezetben és annak beépülését a csontokba), és jelentős szerepet játszik a véralvadásban. A K-vitamin két természetes formában létezik: K1 és K2. A K1-vitamin (filokinon) elsősorban a véralvadásban fontos, míg a K2-vitamin (menakinon) a csontanyagcserében és az ásványosodásban (a szerves anyagok lebomlásának utolsó szakasza) játszik döntő szerepet. Az európai táplálkozásban a K1-vitamin általában sokkal nagyobb arányban fordul elő (forrásai közé tartozik a kelkáposzta, a brokkoli, a spenót, a petrezselyem, a káposzta, a paradicsom, a csipkebogyó és a sárgarépa), mint a K2-vitamin. Ezért különösen fontos a K2-vitamin megfelelő bevitelének biztosítása.
A biotint13 - gyakran nevezik B7-vitaminnak, H-vitaminnak vagy "szépségvitaminnak". Mindegyik elnevezés megalapozott. A "biotin" elnevezés onnan ered, hogy ez a vitamin számos élő sejt alkotórésze. A "H-vitamin" elnevezés kiemeli a zsírok, szénhidrátok és fehérjék anyagcseréjéhez szükséges koenzimek nélkülözhetetlen részeként betöltött szerepét. A "szépségvitamin" elnevezést azért kapta, mert hozzájárul a bőr és a haj egészségének megőrzéséhez, valamint pozitív hatással van az idegrendszerre és a mentális jólétre. A biotin vízben oldódó vitamin, amely a vitagének - a szervezet számára energiaforrásként és építőanyagként szolgáló anyagok - csoportjába tartozik. Kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtszintű energiatermelésben, segíti a zsírok és fehérjék anyagcseréjét, és részt vesz testünk szinte valamennyi sejtjének anyagcseréjében.
Kolin14 - egy vízben oldódó anyag, amelyet gyakran a B-vitaminok (B8-vitamin) közé sorolnak. Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, ezen felül pedig az acetilkolin, egy az idegsejtek közötti kommunikációt elősegítő neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) alapvető építőköve. A kolin azon kevés anyagok egyike, amely képes a vér-agy gáton keresztül közvetlenül az agyba jutni. Támogatja a zsíremésztést, megakadályozza a túlzott zsírfelhalmozódást a májban (a májban felhalmozódó túlzott zsír csökkentheti az epetermelést és károsíthatja a májműködést), és hozzájárul a máj megfelelő működéséhez. Leggazdagabb forrásai közé tartozik a tojássárgája, a hüvelyesek, a máj és a földimogyoró.
Inozitol15 - szénhidrátnak minősül, és gyümölcsökben, különösen a narancsban és a sárgadinnyében található meg. Eredetileg a B-komplex vitaminok egyikének tekintették. Az inozitol és származékai a sejtmembránok fontos összetevői.
Orvosi körömvirág16 – szép sárga- narancssárga virággal virágzó növény, már az ősidők óta használják a hagyományos orvoslásban. Dél-Európából és a keleti országokból származik, Közép-Európában a középkorban terjedt el. A virágai széleskörűen tartalmaznak hatóanyagokat – illóolajokat, szerves savakat, szaponinokat, viaszt, zeaxantint és luteint.
A lutein és a zeaxantin sárga-narancs színű karotinoidok, amelyek olyan növényeknek adják jellegzetes színét, mint a paprika, a kukorica és a sáfrány. Az állatok nem képesek ezeket a vegyületeket a szervezetükben szintetizálni, ezért a táplálékkal kell hozzájutniuk. Leggazdagabb forrásaik közé tartozik a spenót, a kelkáposzta, a borsó, a cukkini, a brokkoli, a sárgarépa, a kukorica, a tojás és a kivi. Ezek a karotinoidok a szem retinájában halmozódnak fel, a zeaxantin elsősorban a makulában (a "sárga foltban"), a lutein pedig a retina többi részén található. Az idősebb felnőtteknek különös figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő lutein- és zeaxantinbevitel biztosítására, mivel koncentrációjuk a szemben a korral csökken.
Asztaxantin17 - egy természetes karotinoid, amely intenzív vörös-narancssárga színű, és elsősorban algákban, de olyan állatok húsában is megtalálható, amelyek nagy mennyiségben fogyasztják ezeket az algákat (például lazacok, flamingók, krillek, illetve olyan rákfélék, mint a garnélarák, a homár, a rövidfarkú rák és az édesvízi rák). A mikroszkopikus méretű édesvízi alga Haematococcus pluvialis, amelynek kivonatát a termékünkben használjuk, az asztaxantin leggazdagabb forrásának számít. Az asztaxantin egyaránt képes behatolni a sejtek vízben és zsírban oldódó részeibe is. A legtöbb antioxidánstól eltérően képes átjutni a vér-agy és a vér-retina gáton, így eljut az agyba (központi idegrendszer) és a szembe (retina) is. Az asztaxantint az egyik legerősebb antioxidánsnak tartják, antioxidáns aktivitása 6000-szer nagyobb, mint a C-vitaminé, 800-szor nagyobb, mint a Q10 koenzimé, és 550-szer nagyobb, mint az E-vitaminé. Ez az egyik oka annak, hogy az asztaxantin népszerűsége folyamatosan növekszik.
Paradicsom18 - egy évelő növény, amelyet általában egynyári növényként termesztenek ízletes, húsos bogyói (paradicsom) miatt. A paradicsomot általában zöldségnek tekintik, bár néha a gyümölcsök közé sorolják. Közép- és Dél-Amerikából származik, és ma már szinte világszerte termesztik. A paradicsom vitaminokban (A, B, C, E), ásványi anyagokban (cink, kálium, kalcium) és antioxidánsokban (béta-karotin és likopin) gazdag.
A likopin - egy karotinoid, amely a növények gyümölcsének piros színét adja. A likopin leggazdagabb forrásai közé tartozik a paradicsom, a csipkebogyó, a piros grapefruit és a görögdinnye. A likopin az egyik legismertebb növényi antioxidáns.
Heszperidin19 - a citrusfélék héjában található bioflavonoid. Egyik leggazdagabb forrása a keserű narancs (Fructus Aurantii Immaturus), amely Kelet-Afrikában és Ázsia trópusi részein őshonos. A keserű narancs nagyon népszerű a hagyományos kínai orvoslásban.
Rutin20 - egy bioflavonoid, amely a kerti ruta (Ruta graveolens) növényről kapta a nevét, amelyből először a 19. században vonták ki. Leggazdagabb forrásai közé tartozik a hajdina, a ruta és a japán pagodafa (Sophora japonica). A rutin megtalálható a citrusfélék héjában, a spárgában, az őszibarackban, a bogyós gyümölcsökben, a banánban, valamint a zöld és fekete tea főzeteiben is. A japán pagodafa lombhullató fa, amely jellemzően 15 méter magasra nő meg, de a magassága esetenként elérheti akár a 25 métert is. Őshazája a Távol-Kelet, különösen Kína és Korea. A hagyományos kínai orvoslásban a japán pagodafa az 50 legfontosabb növény között szerepel.
Para-aminobenzoesav21 - egyes baktériumok számára nélkülözhetetlen tápanyag, ezért egykor a B-vitaminok csoportjába sorolták. Az ember azonban baktériumok segítségével képes a belekben szintetizálni, így a táplálékkal történő bevitele feleslegessé vált. A para-aminobenzoesav elsősorban a sörélesztőben, a májban, a vesében és a teljes kiőrlésű gabonákban található meg.
Bromelain22 - a friss ananászban és ananászlében található enzimek egy csoportjának gyűjtőneve. Támogatja a fehérje alapú anyagok lebontását. A bromelain magasabb hőmérsékleten bomlik le, ezért hatékonyságának megőrzése érdekében célszerű elkerülni a főzését.
Papain23 - egy enzim*, amely leggyakrabban az éretlen papaya gyümölcsök levében található meg. Támogatja a fehérje alapú anyagok (peptidek, amidok és észterek) lebontását.
Az enzimek* - fehérjealapú anyagok, amelyek biokatalizátorként működnek a szervezetben, és a legtöbb biokémiai folyamatot irányítják. Az emésztőenzimek segítenek az emésztőrendszerben a fehérjék, cukrok és zsírok egyszerűbb anyagokká történő lebontásában, amelyek így könnyebben szívódnak fel és hasznosulnak a szervezetben. Az emésztőenzimek hiánya az étkezést követően kellemetlen érzést okozhat.
Almarost24 - az almából, a háziasított almafa gyümölcséből származik, amely az egyik legszélesebb körben termesztett gyümölcsfa Európában. A rost emészthetetlen vagy részben emészthető poliszacharidok keveréke. Az oldható rostok prebiotikumként működnek az emésztőrendszerben és tápanyagként szolgálnak a bélbaktériumok számára. Az oldhatatlan rostok a vastagbélben keverednek a salakanyagokkal, elősegítve azok könnyebb áthaladását az emésztőrendszeren.
Keserű narancs25 - a hagyományos kínai orvoslásban zhi shi néven ismert narancsfajta. Virágait gyakran használták teakeverékek részeként. A keserű narancs támogatja az emésztést, hozzájárul a zsírok lebontásához és segít a kívánt testsúly fenntartásában.
A Q10 koenzim26 - más néven ubikinon vagy egyszerűen csak koenzim-Q - egy vitaminszerű anyag, amely a legtöbb emberi sejtben megtalálható. Befolyásolja a mitokondriumok működését, amelyek kis sejterőművekként működnek, és ATP-t (adenozin-trifoszfát) "termelnek", egy nagy energiájú molekulát, amelyet a sejtek könnyen hozzáférhető energiaforrásaként használnak. A legnagyobb energiaigényű szervek, például a szív, a máj és a tüdő tartalmazzák a legtöbb Q10 koenzimet.
Tengerparti fenyő27 - egy örökzöld tűlevelű fa, amely elsősorban a mediterrán régióban nő. Kérgéből nagy értékű kivonatot nyernek, amely proantocianidint, flavonoidokat, katekineket és szerves savakat tartalmaz. Ez a kivonat pozitívan befolyásolja a légzést, hozzájárul az érrendszer egészségéhez, továbbá nagyon erős antioxidánsként hat, megvédi a sejteket és a szöveteket a károsodással szemben, ezzel is némiképp visszafogva az öregedés látható jeleit.
Szőlőmagkivonat28 - a vörös szőlő magjából nyert koncentrált kivonat, garantált, a flavonoidok csoportjába tartozó proantocianidin tartalommal (néha PAC vagy OPC rövidítéssel). Jelentős antioxidatív tulajdonságokkal rendelkezik, védi a sejteket a károsodással és az öregedéssel szemben. Ezt a kivonatot tartják az úgynevezett "francia paradoxon" egyik kulcstényezőjének – azaz annak a megfigyelésnek, hogy bár a franciák nagy mennyiségű telített zsírt fogyasztanak, más nemzetekhez képest mégis sokkal kevesebb szívinfarktus fordul elő náluk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy nagy mennyiségben fogyasztanak vörösbort, amely nagy mennyiségű PAC-ot tartalmaz. A szőlőmagkivonat pozitívan befolyásolja a vérkeringést és a vérnyomást, valamint segít enyhíteni a nehézlábérzést. Támogatja a bőr vérkeringését is, így hozzájárulva a bőr egészségéhez és szépségéhez.
Jód29 - viszonylag ritka ásványi elem, amely elsősorban a tengervízben található meg. Nagyobb koncentrációban van jelen a tengeri moszatokban és a halakban. A jód fontos az egészséges bőr, a pajzsmirigy és az idegrendszer működéséhez. Hozzájárul a megfelelő kognitív funkciókhoz is, beleértve a memóriát, a figyelmet, a koncentrációt, a gyors gondolkodást, a felfogóképességet, illetve az ezen összefüggések használatának képességét, valamint a beszédet és a térbeli tájékozódást.
Cink30 - bár viszonylag kis mennyiségben van jelen az emberi szervezetben (egy felnőtt ember testében csak körülbelül 2 gramm cink van), mégis rendkívül jelentős hatással van az egész szervezetre. A cink támogatja az immunrendszer működését, véd az oxidációval szemben és jótékony hatással van a látásra, a csontokra, a bőrre, a hajra és a körmökre. Szerepet játszik a sejtosztódásban, pozitívan befolyásolja a termékenységet és a szaporodást, és segít fenntartani a vér normál tesztoszteronszintjét. A cink megtalálható mind az állati eredetű élelmiszerekben - például a májban, a tejben, a sötét húsokban, a tojássárgájában és az osztrigában -, mind pedig a növényi eredetű élelmiszerekben - például a teljes kiőrlésű kenyérben, a dióban, a tökmagban és a babban.
Szelén31 - egy olyan ásványi anyag, amely étrendünk nélkülözhetetlen összetevője. A leggazdagabb szelénforrások a diófélék, a tenger gyümölcsei és a belsőségek. A szelén támogatja az immunrendszert, védi a sejteket az oxidatív stresszel szemben, hozzájárul a pajzsmirigy normál működéséhez, valamint elősegíti a haj és a körmök egészségét. Fontos szerepet játszik a spermatermelésben is.
Réz32 - az ember számára nagyon fontos elem, amely elsősorban a májban, a diófélékben, a gombában, a kakaóban, a rákfélékben és a kagylóban található meg. A réz védi a sejteket az oxidatív stresszel szemben, támogatja az immunrendszer és az idegrendszer megfelelő működését, és jelentős szerepet játszik a bőr és a haj pigmentációjában. Hozzájárul a megfelelő energiaanyagcseréhez és a normál kötőszöveti egészség fenntartásához. A réz a vas szállításához is elengedhetetlen a szervezetben.
Mangán33 - nyomelem, amelynek elsődleges forrásai az ember számára a növényi eredetű élelmiszerek, például a gabonafélék, a spenót, a diófélék, a borsó, az olajbogyó és a fekete áfonya. A mangán fontos a megfelelő energiaanyagcseréhez és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Hozzájárul továbbá a csontok egészségéhez és a normál kötőszövet fenntartásához.
Króm34 - az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely segít fenntartani a normál vércukorszintet. Ez fontos a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő anyagcseréjéhez, segít elnyomni az édesség utáni sóvárgást és az alacsony vércukorszint okozta kényszeres éhségérzetet.
Molibdén35 - bár viszonylag ritka elem a Földön és csak nyomokban van jelen az élő szervezetekben, fontos a kéntartalmú aminosavak anyagcseréjéhez, bizonyos enzimatikus folyamatok során és a fogzománc keménységének biztosításához. A molibdén leggazdagabb étrendi forrásai közé tartoznak a leveles zöldségek, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonatermékek.
Bór36 - ásványi elem, amely befolyásolja a szervezetben lévő más ásványi anyagok, különösen a kalcium anyagcseréjét. A legtöbb zöldségben és gyümölcsben megtalálható, söt nagyon kis mennyiségben a húsban és a halakban is.
Vas37 - bioelem, amelynek elsődleges forrása az élelmiszerekben a hús - különösen a máj, a szív és a lép -, valamint a hüvelyesek, a leveles zöldségek, a gomba és az eper. A vas a hemoglobin, a vörös vérsejtek vörös pigmentjének alkotórésze, amely biztosítja az oxigénszállítást, így támogatva a sejtek és az egész szervezet légzését. Hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint segít csökkenteni a fáradtság- és kimerültségérzetet. A vas részt vesz a sejtosztódás folyamatában és a kognitív képességek (memória, figyelem, koncentráció, éberség, fogalmak megértése és alkalmazása, beszéd, térbeli tájékozódás stb.) megfelelő működésében is. A táplálékban lévő vas hiánya vérszegénységet okoz, amelynek tipikus tünetei közé tartozik a sápadtság, a letargia és a fáradtság. Az elegendő vasbevitel különösen fontos a vegetáriánusok, a várandós nők, a serdülőkorúak és a sportolók számára.
Chlorella38 - egy kis édesvízi egysejtű alga, amely a fehérjék, az aminosavak, a klorofill, a vitaminok (különösen A, B2, C, K) és az ásványi anyagok (különösen kálium, foszfor, vas és kalcium) rendkívül gazdag forrása. A chlorella egyedülálló összetevője az úgynevezett Chlorella Growth Factor (CGF), egy peptidekből és nukleinsavakból álló komplex, amely az intenzív fotoszintézis során keletkezik, és amely szokatlanul gyors növekedést és sejtregenerációt tesz lehetővé. Ennek köszönhetően a chlorella minden más növénynél gyorsabban képes növekedni, egyetlen nap alatt megnégyszerezve saját tömegét. A chlorella antioxidánsnak minősül, védi a sejteket a szabad gyökök káros hatásaival szemben, ezáltal lassítva az öregedési folyamatot. Hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, erősítő hatású, energiát és vitalitást biztosít, és segít a fáradtságérzet leküzdésében. A Chlorella híres méregtelenítő tulajdonságairól - segít megtisztítani a szervezetet a káros anyagoktól (nehézfémek, elhalt sejtek, méreganyagok), és pozitívan befolyásolja a méregtelenítésért felelős szervek (máj, vese, húgyhólyag) működését. Elősegíti a hasznos bélflóra növekedését, támogatja az emésztést, a vastagbél működését, és segít megnyugtatni az irritált bélnyálkahártyát. Pozitívan befolyásolja a koleszterinszintet, a vércukorszintet és a testsúlyt. Magas fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a chlorella ideális tápanyagforrás vegetáriánusok és vegánok számára.
Spirulina39 - egy kék-zöld alga, amely elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban (Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) fordul elő. Rendkívül gazdag fehérjékben (garantáltan legalább 60%-ban), enzimekben, vitaminokban (különösen B-, A-, C-, D-, E- és K-vitaminokban), ásványi anyagokban (kalcium, vas), klorofillban és a kék-zöld pigmentben, a phycocyaninban, amely a spirulina jellegzetes színét adja, és erős immunstimulánsként hat - támogatja az immunrendszert és a természetes védekezőképességet. A spirulina antioxidánsként működik, segít leküzdeni a fáradtságot, valamint energiával és vitalitással látja el a szervezetet. Teltségérzetet ad, megakadályozza a keményítő lebomlását, így csökkentve az étkezés általi kalóriabevitelt, ezáltal a spirulina népszerű fogyókúrás étrend-kiegészítő. Hozzájárul az egészséges vércukorszint fenntartásához is. Magas fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a spirulina ideális tápanyagforrás vegetáriánusok és vegánok számára.
Csipkebogyó40 - a vadon termő rózsa termése, amely szinte egész Európában elterjedt, és ősidők óta gyógynövényként használják. A csipkebogyó vitaminokat (különösen C, B1, B2, B2, E, K), karotinoidokat, glikozidokat és tanninokat tartalmaz. Gazdag antioxidánsokban, amelyek védik a sejteket a károsodással szemben, támogatják az immunrendszert és fokozzák a szervezet természetes védekezőképességét. A csipkebogyó jótékony hatással van a légzőrendszerre, az emésztésre, az ízületekre, valamint a vesék és a húgyhólyag működésére. Hozzájárul a szervezet megerősítéséhez és megfelelő működésének elősegítéséhez.
Kelkáposzta41 - A káposztafélék családjába tartozó keresztesvirágú zöldség, amelyet hasonlóan a káposztához, a karfiolhoz, a karalábéhoz vagy a brokkolihoz, a mediterrán vadkáposztából termesztettek. A kelkáposzta különböző fajtái levélszínükben - a világoszöldtől a sötétzöldön és a kékeszöldön át a pirosig vagy a fehérig - és elrendezésükben (fejes kelkáposzta vagy kelbimbó) változhatnak. A fejes kelkáposzta hasonlít a káposztára, de a káposztától eltérően göndör levelei vannak. A kelkáposzta vitaminokban (C, E, A), ásványi anyagokban (kálium, kalcium, foszfor) és rostokban gazdag.
Karfiol42 - nagyon népszerű keresztesvirágú zöldség, amelyet vadkáposztából tenyésztettek ki. Ehető része a húsos virágzata, az úgynevezett kelvirág - eredetileg körülbelül teniszlabda méretű volt, de a termesztés révén a mai méretére nőtt. A karfiolrózsa leggyakrabban fehér, de lehet sárga, zöld vagy akár lila is. A karfiol vitaminokat (különösen C-vitamint), ásványi anyagokat, nyomelemeket és aminosavakat tartalmaz. Magas rosttartalma miatt, amely hosszú ideig jóllakottá tesz, kalóriaszegény zöldségnek számít.
Brokkoli43 - a Földközi-tenger vidékéről származó ehető növény, amely vitaminokban (A, B1, B2, B2, B9, C, E), ásványi anyagokban (kálium, magnézium, kalcium, vas), luteinben, zeaxantinban, rostokban és glükorafaninban gazdag, amely az emésztés során szulforafánná alakul. Az étrendek nagyszerű kiegészítője, mivel nagyon kevés kalóriát tartalmaz, magas rosttartalma miatt pedig órákig jóllakottá tesz. A brokkoli viszonylag nemrégiben tett szert jelentős népszerűségre, ezért gyakran a "modern" zöldségek közé sorolják.
A spenót44 - Perzsiából származó leveles zöldség, amely a középkorban terjedt el Európában. A spenót sokoldalúan felhasználható - nyersen salátákban vagy turmixokban, vagy főzve húsok mellé köretként fogyasztható. A spenót alacsony kalóriatartalmú, de antioxidánsokban, különösen karotinoidokban (karotin, lutein, zeaxantin), valamint vitaminokban (C, E, K), ásványi anyagokban (kálium, kalcium), nyomelemekben és rostokban gazdag.
Sárgarépa45 - az egyik leggyakrabban használt zöldség. Dél-Ázsiában őshonos, ahonnan a középkorban került Európába. Gyökeréért termesztik, amely eredetileg fekete volt, és csak a 17. században nemesítették Hollandiában a ma ismert narancssárga gyökerű fajtát. Vannak fehér, sárga, piros vagy lila gyökerű fajták is. Az antioxidáns béta-karotin adja a sárgarépa mély narancssárga színét, emellett viszont a rost-, a B-, C- és E-vitamin-, az ásványianyag- (kálium, kalcium, foszfor) és a nyomelemtartalma is magas.
A hagyományos gyógyászatban a sárgarépa gyökerét és magját használták fel a leggyakrabban.
Cékla46 - ősidők óta népszerű a konyhában és a hagyományos gyógyászatban egyaránt. A legkorábbi említések a kb. háromezer évvel ezelőtti Babilonból származnak, de később a Római Birodalom nagy részén is elterjedt. A cékla vitaminokat (különösen B- és C-vitamint), béta-karotint (A-provitamin), ásványi anyagokat (elsősorban vasat, kalciumot, magnéziumot, foszfort, nátriumot és káliumot) és rostokat tartalmaz. Manapság gyakran a "szuperélelmiszerek" közé sorolják.
Fokhagyma47 - évezredek óta használják fűszerként és a hagyományos gyógyászatban is, manapság azonban már szuperélelmiszerként tartják számon az emberi egészségre gyakorolt számos pozitív hatása miatt. A fokhagyma vitaminokat (A, C, E), nyomelemeket (szelén, jód), rostokat, flavonoidokat (különösen kvercetin), esszenciális aminosavakat (arginin, cisztein, metionin) és allicint tartalmaz, amely jellegzetes csípős aromáját adja. A fokhagyma antibakteriális és antioxidatív tulajdonságokkal rendelkezik, illetve támogatja az immunrendszert azáltal, hogy aktiválja a szervezet természetes védekező mechanizmusait – a makrofágok, fagociták, T-sejtek működését -, valamint növeli a limfociták és antitestek termelését. Hozzájárul a légutak egészségéhez, elősegíti a könnyű és kényelmes légzést. A fokhagyma véd a belekben lévő káros mikroorganizmusokkal szemben és fenntartja a bélrendszer mikrobiális egyensúlyát. Támogatja a szív és az érrendszer egészségét, segít fenntartani az egészséges vércukor- és koleszterinszintet, jótékony hatással van a vénás rendszerre és segít nehézlábérzés esetén. Emellett pozitívan befolyásolja az epehólyag és a máj működését, stresszhelyzetekben pedig növeli a szervezet ellenálló képességét.
Vöröshagyma48 - valószínűleg Közép-Ázsiából származik, ősidők óta népszerű élelmiszer, melyet széles körben használtak a hagyományos kínai és indiai gyógyászatban. A hagyma karotinoidokban, vitaminokban (B, C), ásványi anyagokban (kálium, szilícium), nyomelemekben (réz, mangán), pektinben és allicinben gazdag, amely utóbbi jellegzetes csípős aromáját adja. A hagyma antioxidatív és élénkítő hatású, pozitívan befolyásolja a vércukor- és koleszterinszintet, valamint hozzájárul az ér- és vénás rendszer egészségéhez, enyhülést hozva nehézlábérzés esetén. Támogatja a szervezetben a vízhajtást , a veseműködést és a húgyutak egészségét.
Zeller49 - a gyökérzöldségek közé tartozik, amelyet vagy a gumója miatt termesztenek, amely akár egy kilogrammot is nyomhat, vagy a levelei miatt (zellerlevél). A "gumós" zeller erős aromájú, ezért inkább alkalmas hőkezelésre, míg a zellerszár finomabb, és gyakrabban használják nyersen - salátákban és mártogatós készítményekben. A zellert már az ókor óta használják az emberek, már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették, a hagyományos gyógyászatban pedig különösen népszerű volt emésztést segítő és vízhajtó hatása miatt. A zeller minimális kalóriatartalommal rendelkezik, vitaminokat (A-, B-, C-vitaminokat), ásványi anyagokat (kálium, kalcium, magnézium), aminosavakat, rostokat és illóolajokat tartalmaz, amelyek jellegzetes aromáját és ízét adják.
A torma50 - a káposztafélék családjába tartozó évelő gyökérzöldség, amely valószínűleg Dél-Ukrajnából és Moldáviából származik, de Európa és Ázsia mérsékelt övezeteiben is széles körben elterjedt. Elsősorban a gyökerét fogyasztják, néha fiatal levelekkel együtt, jellemzően nyersen. Latin neve, "armoracia", valószínűleg kelta eredetű, és egy nedves környezetben virágzó növényre utal. A hagyományos európai gyógyászatban a tormát olyan nagyra becsülték, hogy gyakran "európai ginzengnek" nevezték. A torma vitaminokban (C és K), ásványi anyagokban (kalcium, kálium), rostokban, flavonoidokban, illóolajokban és mustárolajokban is gazdag, amely utóbbiak jellegzetes fűszeres ízét adják. A múltban a tengerészek gyakran vitték magukkal hosszú tengeri utakra, mivel gazdag C-vitaminforrás volt.
Petrezselyem51 - a mediterrán térségből származik, majd fokozatosan terjedt el Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Az ókori Görögországban szent növénynek tartották, amelyet Perszephonénak, az alvilág istene feleségének szenteltek. Az ókori Rómában a győzelem és a dicsőség szimbóluma és állítólag Nagy Károly császár kedvenc csemegéje volt. A petrezselyem aromás zöldség, gyökerét és levelét egyaránt felhasználják, és magjai a hagyományos gyógyászatban is szerepet kaptak. A petrezselyem vitaminokat (A, B, C), ásványi anyagokat (kálium, kalcium, magnézium, vas), flavonoidokat, illóolajokat és aromás vegyületeket tartalmaz. Támogatja a kiválasztódást és hozzájárul a vese egészségéhez.
Fekete áfonya 52 - nemcsak Európában, hanem Észak-Ázsiában és Északnyugat-Amerikában is széles körben megtalálható, gyakran kiterjedt, összefüggő foltokat alkotva az erdőkben. Finom bogyóit az emberek évezredek óta élvezik és a hagyományos gyógyászatban is nagy múltra tekint vissza. Az áfonya egyedülálló hatóanyag-komplexumot tartalmaz - tanninokat, bioflavonoidokat, vitaminokat (különösen A-provitamin, C-vitamin és B-vitamin) és ásványi anyagokat. Az áfonya erős antioxidatív hatással rendelkezik, védi a szemet a szabad gyökökkel szemben, elősegíti a szem vérkeringését és a retina működését, valamint fenntartja a szem egészségét. Jótékonyan hat a fáradt és feszült szemekre. Az áfonya pozitívan befolyásolja a cukor-, fehérje- és zsíranyagcserét, valamint a vércukorszintet, támogatja az emésztést, és védi a gyomor és a vékonybél nyálkahártyáját. Támogatja továbbá a vérkeringést, javítja a vénák rugalmasságát, hozzájárul a szív- és az érrendszer egészségéhez, valamint enyhíti a nehézlábérzést.
Az észak-amerikai tőzegáfonya53 - ahogy a neve is utal rá, Amerika északi területeiről származik. Elsősorban savanyú, hegyvidéki tőzegtalajokon terem, és hosszú, kígyózó, fás hajtásokat képez, amelyek hossza 30 és 180 cm között lehet. Egyes növények akár több mint 100 évig is élhetnek. Az élénkpiros bogyók körülbelül olajbogyó méretűek és szeptembertől októberig érnek. A bogyókat lekvárok, kompótok és gyümölcslevek készítésére használják, az őslakosok pedig széles körben hasznosították termését a hagyományos gyógyászatban. Az észak-amerikai tőzegáfonya flavonoidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, a húgyutak savasságát pozitívan befolyásoló szerves savakat, nyomelemeket és különösen proantocianidint (PAC) tartalmaz, amely vékony filmet képez a húgyutak nyálkahártyáján.
Fekete ribizli54 - Európában őshonos cserje, amelyet eredetileg a hagyományos gyógyászatban használtak, később pedig a terméséért termesztettek. A fekete ribizli bogyóit különösen nagyra értékelik magas C-vitamin-tartalmuk miatt, amely sokkal nagyobb, mint a citrusfélékben található mennyiség. Tartalmaznak továbbá ásványi anyagokat (káliumot, kalciumot, magnéziumot), rostokat, illóolajokat és resveratrolt. A fekete ribizli élénkítő hatású, támogatja a szervezet ellenálló képességét a kedvezőtlen külső hatásokkal szemben, valamint segít megőrizni az ízületek és izmok egészségét. Emellett hozzájárul a légutak egészségéhez, serkenti a kiválasztódást, támogatja a húgyutak megfelelő működését, segíti a fogyást, és segít a kívánt testsúly megtartásában.
Az Acerola 55- más néven barbadoszi cseresznye - egy cserje vagy kisebb fa, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi régióiban nő. Gyümölcsei kellemes, enyhén savanykás ízűek, így nemcsak nyers fogyasztásra, hanem ízletes lekvárok, szirupok és gyümölcslevek készítésére is alkalmasak. Az acerolát már ősidők óta használják a hagyományos gyógyászatban. C-vitaminban rendkívül gazdag (körülbelül harmincszor annyit tartalmaz, mint a narancs), emellett A- és B-vitaminokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaz.
Amennyiben abszolút teljes körű ellátásra vágyik, kiegészítheti a kalciumot FitBones K2, a magnéziumot MagnePlus B6, a telítetlen omega-3 zsírsavakat pedig Omega-3 Cardio termékünkkel.